Répakonyha

A HÚSFOGYASZTÁSRÓL

A húsban lévő zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást, érelmeszesedést okozhat. Az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél. Ez túlterheli a májat és a vesét. A szervezet ekkor a “helyettesítő kiválasztó szerveket” állítja munkába: a tüdőt és a bőrt. Különböző bőrkiütések, bőrfoltok, illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.

A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevő emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idő után lerakódik vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé. A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát.

A fehérjetöbblet túlterheli az emésztőrendszert, a hús egy része nem tud megemésztődni, ezért megrohad. A rothadás következtében a szervezet számára mérgező anyagok keletkeznek, melyek a véráramba kerülve számos betegség kialakulásáért felelősek. A húsnak nagyon alacsony a rosttartalma, ezért az emésztetlen húsfehérje csak lassan ürül ki a belekből, tovább növelve a káros anyagok keletezésének és felszívódásának esélyeit.

A húsban több mérgező vegyszer található, mint a növényekben. Azok a kemikáliák, melyekkel a földet és a növényeket kezelik, fölhalmozódnak az állatok szervezetében. A húsevő ember a tápláléklánc végén található, ezért a hús elfogyasztásával együtt magához veszi az állatban elraktározódott rovarölő szereket, növényvédő szereket és műtrágyákat. Nem is beszélve az állatokba kerülő étvágyfokozókról, antibiotikumokról, hormonokról és mesterséges tápszerekről, amik így szintén bekerülnek az emberi szervezetbe. Az állatok élete alatt és leölésekor keletkező stressz-hormonok is káros hatással vannak ránk.

Még a teljesen lezsírtalanított hús sem zsírmentes, ezért alaposan le kell tisztítni a zsírtól a húsokat. Azok a termékek, amiken sok az eltávolíthatatlan zsír, jobb, ha száműzzük étrendünkből. Ilyenek például a nyelv, szalonna, borda. Kerüljük még sózott marhahúskonzervet, felvágottakat, kenőmájast, szalámit, löncshúst, konzervhúsokat. Ezek az élelmiszerek a sok zsír mellett még sok nagy mennyiségű és vegyi tartósítószert is tartalmaznak. Ráadásul ki tudja nyomon követni, mit tartalmaznak pontosan ezek az élelmiszerek, milyen minőségű húst, és egyáltalán az állat melyik részét.

Főzés során a húsban lévő vitaminok, ásványi anyagok mennyisége csökkent, és a nyers hús tápértékének már csak töredékét tartalmazza.

A szárnyasok közül a csirke és a pulykahús a legjobb, mert ezekben a zsírok kevésbé telítettek és nagyobb mennyiségben tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat is.

A halak húsa nagy mennyiségű többszörösen telítetlen zsírt és kevés koleszterint tartalmaz. Sokkal egészségesebb ezek fogyasztása, mint az egyéb húsoké. A zsírok egyik legértékesebb alkotórészét az ún. omega-3 zsírsavak képezik, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a halolajokban. Ezek a zsírsavak kedvezően befolyásolják a koleszterin-szintet és közreműködnek az agy vitalitásának fenntartásában is. Az omega-3 zsírsavak nagy mennyiségben fordulnak elő a heringben, a makrélában, a lazacban és a tonhalban. Viszont a sózott és szárított halakat magas sótartalmuk, a rákféléket pedig magas koleszterin-tartalmuk miatt csak ritkán együk.

A VEGETÁRIÁNUS KONYHA

A  vegetáriánus konyha vagy vegeátriánus táplálkozás, húsmentes étrendet jelent, de nem feltétlenül csak növényi alapú étkezést. A húst viszont többnyire növényi fehérjével vagy a vegetariánus konyha egyes irányzatainál tejjel, tejtermékekkel vagy tojással váltják ki.

A megszokásokon nagyon nehéz változtatni, ezt saját magamon is tapasztaltam. De ha van kellő bátorságunk és kitartásunk, hogy megadjuk magunknak a lehetőséget és az időt a kipróbálásra, felfedezhetjük, hogy a szervezetünkre káros élelmiszerek nélkül is ehetünk finomat és ízletest. Közérzetünk, testi-lelki állapotunk javulni fog. Mindannyian különbözőnek születünk, így mások a táplálkozási szokásaink is. Csak mi tudhatjuk mi a jó nekünk, és mi az, amit el kell hagynunk. Minden emberre egyformán alkalmazható étrend nincs, de mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt.

Nem élettani szükségletünk a húsevés, van választási lehetőségünk. Ez pedig bizonyos szabadságot jelent. A felismerések folyamatán keresztüli fejlődés is kell, hogy célja legyen a vegetáriánus táplálkozásnak, hogy az adottságainknak megfelelő növényevő étrenddel fokozatosan visszaszerezzük egészségünket, boldogságunkat.

A VEGETÁRIÁNUS KONYHA ELŐNYEI

A vegetáriánusok több növényi eredetű fehérjét (gabonát, hüvelyeseket), és eleve több növényi táplálékot fogyasztanak. Alacsonyabb az energia-bevitelük, és a zsír és koleszterin-bevitel is. Több vitamin, ásványi anyag és élelmi rost kerül a szervezetbe. A növényi rostfogyasztás miatt kevesebb méreg szívódik fel, a test méregtelenítődik, tisztul és a salakanyagok is jobban eltávoznak. Ennek áldásos következményeit, hogy csökken alvásigény, javul a mentális teljesítőképesség és a szellemi állapot tisztább lesz. A vegyes étrendhez hasonlítva nagyobb védettséget jelent az elsavasodás, a szív és érrendszeri betegségekkel szemben.